Néppárti frakcióvezetők csúcstalálkozója Brüsszelben

Winkler: El kell érni azt, hogy a 23 millió európai KKV mindenike teremtsen egy-egy új munkahelyet

Borbély: a nemzeti parlamentek nem készültek még fel arra, hogy az európai szemléletváltás értelmében új feladataik lesznek

A Lisszaboni Szerződés életbe lépését követően megváltozó törvényhozási lehetőségekről tanácskoztak Brüsszelben, a néppárti frakcióvezetők brüsszeli csúcstalálkozójának résztvevői. A rendezvényen az RMDSZ-t Borbély László, képviselő, a külügyi bizottság elnöke és Winkler Gyula az RMDSZ európai parlamenti képviselője képviselte. A kétnapos tanácskozás első napja (hétfő) a szociális piacgazdaság témaköréről, a mai (kedd) az Európai Parlament és a nemzeti parlamentek együttműködéséről szólt.

A frakcióvezetők tanácskozásának előadói kiemelték, hogy az Európai Néppárt gazdasági-szociális doktrínájának számító szociális piacgazdaság alkalmazása egyre nagyobb kihívást ró a tagországokra. Egyfelől nyilvánvaló, hogy a közös európai piac erősítheti az Európai Unió kríziskezelésének esélyét, másfelől megfigyelhető, főként a régi tagállamok részéről a magukba zárkózás és saját kríziskezelés. Joseph Daul az Európai Néppárt Európai Parlamenti csoportjának elnöke szerint ez hibás politikai szemlélet, mert gyengíti az Európi Unió közös fellépését, a közös projekteket, köztük a szociális piacgazdaság téziseit és magát a Lisszaboni Szerződést. Előadásában a közös piac erősítése és kiegyensúlyozott szociális politikák kidolgozása mellett érvelt.

A hozzászólások során Winkler Gyula, az RMDSZ európai parlamenti képviselője az egyént állította az új európai gazdasági stratégia középpontjába. Úgy értékelte, hogy a Kis és Közepes Vállalatok támogatása különösen fontos a válság legyűrésében Érvelése szerint, ha a következő két évben a 23 millió európai KKV közül mindenik egy munkahelyet teremtene, megoldást sikerülne találni az egyre növekvő munkanélküliségre. Winkler kitért a romániai példára is, ahol a közel fél millió KKV egy-egy új munkahely teremtésével egyszeriben megoldaná a munkanélküliség kérdését. Emiatt az EP-képviselő a Small Business Act for Europe elnevezésű - a KKV-k európai szintű támogatásáról szóló - gazdasági dokumentum mihamarabbi alkalmazását sürgette, amely része a tavaly elfogadott európai válságkezelési tervnek.

A nemzeti parlamentek együttműködésének szentelt keddi vitanapon Borbély László RMDSZ képviselő, a külügyi bizottság elnöke felszólalásában a szubszidiaritás elvének egyre inkább tartalommal megtöltött gyakorlására mutatott rá. A Lisszaboni Szerződéssel ugyanis a nemzeti parlamentek nemhogy veszítettek volna fontosságukból, hanem megnőtt szerepük és felelősségük is. Hangsúlyozta, hogy az új helyzetben a kisebb tagországok és ugyanannyi lehetőséggel rendelkeznek, mint a nagyobbak. A külügyi bizottság elnökének véleménye szerint a nemzeti parlamentek nem készültek még fel arra, hogy az európai szemléletváltás (europe,s newn dimension) értelmében véleményt mondhatnak az európai döntéshozatali folyamatról, de az egyes tagországok európai joggyakorlatot érintő törvényhozási aktusairól is. Borbély beszélt arról, hogy a parlamentek mellett a kormányoknak is új kihívásoknak kell majd megfelelniük, hiszen rájuk hárul az egyeztetés az Európai Bizottsággal, de a saját parlament tájékoztatása is a különböző európai folyamatokról.